Egy kosár csodálatosan szép és finom birsalmát kaptam ajándékba.
Készítettem belőle lekvárt (így), fűszeres kompótot, fermentált/erjesztett ivólét,
sütöttem serpenyőben köretnek, került süteménybe és megcsináltam karácsonyra a sajtot.
 |
| Még maradt pár szem :) |
Így csináltam
A megmosott, héjastól feldarabolt birseket kevés vízben megfőztem,
a főzővíztől lecsepegtettem, majd botmixerrel krémesre turmixoltam.
Lemértem és fele annyi (tehát 1 kg püréhez 50 dkg cukor)
demerara nádcukrot kevertem hozzá.
Lassú tűzön, sokszor megkeverve és fröccsenésgátlóval lefedve
nagyon sűrűre, pasztaszerűre besűrítettem.
Hagytam langyosra hűlni, majd folpackkal bélelt tálcára simítottam 0,7-1 cm vastagon.
Napok alatt, közben többször megfordítva kiszikkasztottam.
A megszikkadt sajtból csillagokat, pici fenyőfákat és szíveket szaggattam,
majd egyiket-másikat nagy szemű nádcukorral megszórtam.
Légmentesen zárható dobozba raktam, a rétegeket zsírpapírral elválasztva.
Hűtve tárolom.
Az édes, kissé fanyar gyümölcssajtot
tálalhatjuk sós sajtokkal, fogyaszthatjuk magában,
apríthatjuk gyümölcskenyérbe, keverhetjük salátába, stb.
Megjegyzés
- A birssajtot szokás fűszerezni (fahéj, citrushéj, szegfűszeg),
illetve dióval, mogyoróval, mandulával gazdagítani.
Ki-ki ízlésének megfelelően.
- A főzés hossza függ a gyümölcspép mennyiségétől, akár több óra is lehet.
Ez idő alatt, kb. 10-15 percenként érdemes megkeverni, hisz könnyen lekaphat az alja.
A keverésnél legyünk óvatosak!
- A birs párolólevét nem öntöttem ki, hanem megittuk.
Érdekesség
A birssajt igen régi eredetű, a késő 4. korai 5. századi receptek
gyűjteményében már megtalálható.
Méliusz Juhász Péter magyar botanikus 1578-ban írt a birssajt gyógyászati előnyeiről.
A sajt egész Európában elterjedt.
A recept egyszerű: a birset héjastól megfőzik, passzírozzák,
majd kb. ugyanannyi cukorral sűrűre főzik.
(Forrás)
*
Bútort festek :)
Úgy kezdődött, hogy kaptam egy komódot
(kaptam, mert már nem kellett, kidobták volna, így befogadtam).
Semmi különös, egyszerű, még csak nem is fából van, de 4 nagy fiókkal rendelkezik.
A fiókok meg mindig jól jönnek :)
Igaz a sötét bordó színe nem tetszett, s mert már volt gyakorlatom festésben,
gondoltam ez sem fog ki rajtam.
Így elmerültem a bútorfestés témában, vásároltam alapozót és festéket, majd belevágtam.
Csiszoltam, alapoztam, festettem, viaszoltam.
Beleszerettem.
Ez a komód nem az a komód.
Ez egy régebbi, natúr, fenyő, mindig a miénk volt.
Most ezt mutatom, mert a birsalmát ezen fotóztam.
A tetejét és oldalát némi csiszolás, portalanítás után ecettel és saját keverésű
páccal kentem, majd natúr viasszal zártam.
A fiókokat zsírtalanítás után két rétegben "olive" krétafestékkel festettem,
majd natúr viasszal zártam.
A képek ugyanarról a bútorról készültek, csak a fény változott.
